Most, hogy ekkora hype lett ez a Mindenki című kisfilm, hogy már az Oscart is megnyerte, ideje hogy végre kimondja róla valaki a józan parasztész talaján állók igazságát. Szóval mondom is: a film egy elképesztően naív, demagóg, de legalább jó kártékony "jóember"-propaganda - nem is csoda, hogy Hollywoodban díjazták. Ezért erre az évre előre is a Mindenki alkotóinak-szereplőinek ítéljük a Nagy Szénbányász díjat.
Indoklás:
Azon ugye már fenn se akadunk, hogy a történet így a valóságban biztosan soha nem történhetne meg. Egyrészt, aki énekelt már kórusban, tudja, hogy néhány bárdolatlanabb hang pl. egy 80 fős bányászzenekarból sem igazán üt ki, másrészt a gyerekek bizony legalább olyan gonoszak, mint a sújtólég és nagyon könnyen bedőlnek a manipulációnak is, ezért kizárt, hogy a tanár ellen fordultak volna a film által bemutatott helyzetben. Még a Való világban is több realizmus van, aminek a rommá bírságolásából az ORTT finanszírozta ezt a filmet (mert hát surprise, surprise, ez is állami pénzből készült). De hát így működik a romantikus művészet: találj ki valami szépet, és már senkit nem fog érdekelni, hogy az nem is igaz.
De nem is ez a legnagyobb baj a Mindenkivel, hanem a hazug, leegyszerüsítő, demagóg üzenet: szolidaritás minden, de legfőképpen a teljesítmény felett, kerül, amibe kerül. Persze lehetett volna egy intelligensebb, egyrészt-másrészt dilemmákat is bemutató filmet csinálni arról, hogyan egyeztethető össze a teljesítményelv és a szolidaritás. Ehelyett mit mond a film? Hogy a kórusban nem elég, ha a közös teljesítményhez nullával hozzájárulókat is bevonják a jutalomba, elviszik külföldi koncertre, stb., hanem még azt is hagyni kellene nekik, hogy elcsesszék a többiek munkáját.
A film üzenete szerint a teljesítmény nem számít, vagyis például a való életben:
- műkörmösöket is oda kellene engednünk a paksi atomerőmű irányítószobáiba, mert hát nehogy már csak azok nyomogathassák a gombokat, akik jók voltak atomfizikából?
- miért zárnánk ki a utcaseprőket abból a csodából, hogy műtéteket végezzenek el beteg embereken csak azért, mert nem ők voltak a legjobbak agysebészetből?
- nem kellene kivetni valót találnunk abban, hogy egy krónikus hazudozó, súlyos szociopata outsider legyen az Egyesült Államok elnöke arra hivatkozva, hogy nehogy már csak a szakértő elit tagjainak legyen esélye hozzáférést kapni az atomtöltetek indító kulcsaihoz?
A film rendezőjének, Deák Kristófnak büntetésként azt szabnánk ki, hogy a következő filmjének egy jelenetét egy ferencvárosi futballhuligán, vagy ami még rosszabb, én magam rendezzem, hiszen miért zárnánk ki valakit a filmművészeti önkifejezéstől és ítélnénk a mozinéző némaságára csak azért, mert nem végezte el a filmművészetit, hanem elment helyette dolgozni? (Ez az ötlet egyébként már meg is valósult a nagyszerű Anders Thomas Jensen Kiságyúk című, zseniális filmjében (link), nem is nyert a fancy filmfesztiválokon soha sehol semmit - ezt érdemes megnézni egyébként, nem a Mindenkit).
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.