Nos úgy döntöttem, hogy a hétvégére kiugrom kicsit kávézgatni és megnézni egy-két kiállítást Bukarestbe... Hahaha, viccelek csak nyilván. Valójában hivatalos ügyben voltam ott, de gondoltam, ha már így alakult, megnézem, mit tud a város kínálni kortárs művészeti fronton. Már csak "a név kötelez" alapon is: ne felejtsük, Romániában nagy hagyománya van a bányászjárásnak, vagyis amikor a Zsil völgyében néhány ezer szénbányász felhúzza magát az ország dolgain, és ezért felutazik kicsit "rendet csinálni" a degenerálódott fővárosba. Ebből a szempontból a bukaresti Kortárs Művészetek Nemzeti Múzeuma abszolút ideális helyen van: a parlament épülete ad otthont neki. 

A múzeumban épp a subREAL nevű román művészcsoport retrospektív kiállítása volt. A csoport még a rendszerváltás környékén aktívkodott, alkotásaik elsősorban az akkori román viszonyokra reagáltak. A kiállítás blogunk szempontjából valóságos aranybányának bizonyult, alig tudtam eldönteni, melyik műremeket tegyem ki ide. Volt például egy olyan installáció, amin befőttes üvegeket illetve háztájiban kitermelt húsokat raktak halomba, ezzel reflektálva arra, hogy - amint a katalógus magyarázta - Romániában a 80-as évek a lakosság számára nagyjából-egészéből az éhhalál elkerüléséről szólt. ("Csóringer románok" - böffenhetne ki belőlünk a jóllakott kultúrfölény, ha nem állna épp a mi gazdaságunk is elég cefetül). Aztán volt egy olyan műremek is, ahol papírból vágtak ki péniszformákat, megkértek embereket, hogy írjanak valamit a papírpéniszekre, majd megnézték egymásét, végül pedig az összeset kirakták a falra.

De aztán végül az alábbi, kellemes Drakula-hangulatú darab mellett döntöttem, aminek a címe "A Kastély", és a Ceausescu által megálmodott, a múzeumnak is otthont adó, megalomán parlament-épületet ábrázolja Carpati márkájú cigaretta (!) dobozaiból kirakva. A háttérsztori a következő: ugyebár Romániáról mindenkinek - főleg a bunkó nyugati köcsögöknek - az ócska Drakula-ponyvák jutnak az eszébe, ráadásul erre a román főfejesek végső kétségbeesésükben még turizmust is akartak építeni mindenféle Drakula-parkokkal. Ez a művészeket egy ideig frusztrálta, mígnem aztán úgy döntöttek, hogy ha már úgyse tudnak ellene tenni semmit, akkor már inkább ők is felülnének erre a vonatra. Így született meg az alábbi alkotás, de a sorozathoz tartozott egy Mona Lisa - Vlad Tepes montázs, karóerdő, stb is. Azonban úgy látszik, hogy a vérszívó grófról további bőröket már csak Hollywood tud lehúzni sikeresen, legalább is az ezt az alkotást jegyző subREAL csoport tagjai nem igazán futottak be nagy karriert: a wikipédia alig ismeri őket (itt és itt).

(Külön poén, hogy a kiállítási katalógus szerint a múzeumalkalmazottak annak idején nagyon csalódottak voltak, amikor "kiderült", hogy a Carpatis dobozokban nem volt igazi cigaretta).

Nos, Zsil völgyi bányászok, nem lenne ideje egy újabb egészségügyi sétának a fővárosba? :DDDDD